Sokszor felmerül a kérdés a munkavállalóinktól, mennyi szabadság jár nekik illetve hogyan vehetik azt ki? Alábbiakban fogaljuk össze a fontosabb ismérveket:
A Munka Törvénykönyve szerint az alapszabadság mértéke 20 munkanap/év. Fizetett szabadság a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót is megilleti, mely teljes munkanapra értendő, nem arányosítjuk a részmunkaidős foglalkoztatás miatt.
- Pótszabadság jár az alapszabadságon felül az alábbi esetekben:
- Életkor után életév betöltésével plusz 1 nap, a 28. életévtől 2 nap, 31. év után 3 nap, 33.év után 4 nap, 35 év után 5 nap, 37.nap után 6.nap, 39.év után 7 nap, 41.nap után 8 nap, 43.év után 9 nap, 45 évtől 10 nap pótszabadság jár. 45 év után nem növekszik, 10 nap pótszabadság illeti meg a munkavállalót minden évben.
- Gyermekek után: A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után egy gyermek esetén:2, két gyermek után 4, 3 és több gyermek után 7 munkanap pótszabadság illeti meg. Fogyatékos gyermek esetén még 2 munkanappal nő.
- Apaszabadság: Az apának gyermeke születése esetén 5, ikergyermekek esetén 7 munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig, az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
- Fiatal munkavállaló esetén: A fiatal munkavállalónak (aki a 18. életévét még nem töltötte be) évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a 18. életévét betölti. Diákszövetkezeti foglalkoztatás esetén fizetett szabadság nem illeti meg a munkavállalót, csak munkaviszonyos szerződés esetén jár szabadság neki.
- Közeli hozzátartozó halálakor: 2 nap rendkívüli pótszabadság jár a munkavállalónak.
- Egészségre ártalmas munkakör és megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén: évente 5 munkanap pótszabadság jár.
Ha év közben kezdődött vagy szűnt meg a munkavállaló munkaviszonya, akkor részére a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredék nap ebben az esetben egész munkanapnak számít.
Évente 7 munkanap szabadságot köteles a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban – legfeljebb két részletben – kiadni, a többi napról a munkáltató szabadon dönthet. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.
A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége
A szabadságot főszabályként abban az évben kell kiadni, amelyben az a munkavállalónak jár, kivéve:
Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a munkáltató a szabadságot a következő év március 31-ig adhatja ki.
Adott évben kiadott szabadságnak minősül az is, ha a szabadság decemberben kezdődik és maximum 5 munkanap a következő évre csúszik át.
Ha a munkáltató és a munkavállaló ebben megállapodik, akkor az életkor alapján járó szabadságot a munkáltató a tárgyévet követő év végéig is kiadhatja. Próbaidő alatt is kérhető szabadság a munkavállaló részéről, a munkáltató azonban nem köteles azt biztosítani, hiszen a próbaidő azért van, hogy kipróbálja a munkavállaló munkáját.
Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a munkáltató működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató a szabadság kiadásának időpontját módosíthatja vagy a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.
A szabadságot a törvény szerint nem lehet pénzben megváltani, kivéve, ha a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki. Fizetés nélküli szabadság akkor adható ki, ha a fizetett szabadságot időarányosan már kivette a munkavállaló illetve ún. passzív időszak esetén adható pl.: gyed alatt.
Comments are closed.